A Budapesti Állatkert április végén született kiselefántjának az elmúlt hetekben a medencével való ismerkedés az egyik kedvenc programja.
Samu most már láthatóan otthonosan mozog a vízben, szereti a pancsolást, és mivel ez bátyja, a három és féléves Arun is ugyanígy van, nagyon sokat játszanak együtt is a medencében.
Sőt mi több, gyakran még az anyuka, Angele is csatlakozik hozzájuk.
Samu, a Budapesti Állatkertben született kiselefánt április végén látta meg a napvilágot, így most már két hónapos is elmúlt.
Mindennapjai sok játékkal telnek, ami lehet Angele-lel, az anyukával, illetve Arunnak, a nagytesóval közös játék, labdázni is nagyon szeret.
Az anyatej mellett már egyre több szilárd táplálékot is fogyaszt, habár az ennivalóval is sokat szokott játszani.
És nagy örömét leli a kifutóhoz tartozó medence hűs vizében is.
Mami és Papi, a Budapesti Állatkert szürkenyakú koronásdaru szülőpárja a legnagyobb gondossággal nevelik fiókáikat.
Az Állatkertben 1918 óta szaporítják a koronásdarvakat, a mostani szülőpár pedig 1999 óta mintegy harminc fiókát nevelt fel sikeresen.
A szürkenyakú koronásdaru őshazájában veszélyeztetett fajnak számít.
a Nyíregyházi Állatparkban
A 706 gramm testtömeggel rendelkező kisállat hím ivarú.
A jelenleg 7 hetes utód szürke bundával látta meg a napvilágot s az első hetekben teljesen magatehetetlen volt, a szemei is csukva voltak.
Ebben az időszakban Ting-ting az anyaállat szinte egész nap a kicsinyével töltötte napjait, most már azonban csak a szoptatáskor keresi fel őt.
Jelenleg alig 10.000 egyed él vadon, számuk az utolsó 50 évben körülbelül 40%-kal csökkent, elsősorban az élőhely elvesztése ill. az orvvadászat miatt.
Forrás:sostozoo.hu)
Eddig sem Magyarországon, sem a világ más táján egyetlen parlagi saspárnak sem sikerült felnevelnie négy fiókát.
Arra már volt példa, hogy négy tojást raktak, illetve, hogy ki is keltek a madarak, de sajnos fiókapusztulás következett be.
Nagy volt tehát az izgalom, hogy ennek a párnak vajon sikerül-e majd.
A világon először a Körös-Maros Nemzeti Parkban, azon belül is a Dévaványai-Ecsegi pusztákon nevelt fel sikeresen egyszerre négy fiókát egy parlagi saspár.
Mostanra mind a négy fióka kirepült a fészekből.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársai június 21-én egy emelődarus kocsival visszatértek, így mind a négy fiókát kivettük a fészekből és lehoztuk a földre.
Felvettük különböző méreteiket, tollmintát vettünk tőlük, lábaikra pedig egyedi azonosítást biztosító ún. ornitológiai és színes gyűrűt is helyeztünk.
Örömmel állapítottuk meg, hogy mind a négy fióka teljesen egészséges.
A gyűrűzést követően minden héten spektívvel és távcsővel ellenőriztük a fészket és környékét.
(Fotó:Szegedi Fruzsina)
(Forrás:kmnp.hu)
A hamvas rétihéja általában áprilistól szeptemberig tartózkodik hazánkban.
Eredetileg a nedves rétek és nyílt, mocsaras területek fészkelő madara volt.
Az utóbbi évtizedekben azonban egyre gyakrabban költ a lecsapolások helyén kialakult mezőgazdasági területeken, elsősorban őszi vetésű gabonákban és lucernaföldeken.
A hamvas rétihéja földön fészkel, általában 3-6 tojást rak, melyekből 30 nap elteltével kelnek ki a fiókák, és újabb 30 nap elteltével történik a kirepülés.
Táplálékuk elsősorban különböző kisemlősökből (egerek, mezei pocok), madárfiókákból, gyíkokból és nagyobb testű rovarokból áll.
A faj védelme szempontjából fontos a még meglévő klasszikus élőhelyek védelme, illetve a mezőgazdasági kultúrákban lévő fészkek felderítése és azok körül védőzóna kijelölése.
A magyarországi állomány 60 pár körül mozog.
(Fotó:Tóth Imre)
(Forrás:kmnp.hu)
A Túzokvédelmi Állomás munkatársai idén eddig 37 esetben végeztek védelmi intézkedéseket. A fészekaljak jelentős részét sikerült a területen megóvni, a tojó visszaült a tojásokra, így azokat nem kellett beszállítani az állomásra.
Húsz tojás esetében azonban más megoldás nem kínálkozott, így azokat beszállították a keltetőbe, ahol gondos felügyelet mellett végül tizennégy túzokcsibe kelt ki.
Közülük tízen már elérték a nyolchetes kort, így megkezdhettük a repatriációjukat.
A repatriáció a gyakorlatban azt jelenti, hogy a tíz fiatal túzokot kihelyeztük a 400 hektáros Túzokvédelmi Mintaterületre, ahol gondozói felügyelet mellett maradnak egészen szeptember végéig.
Néhány nap múlva mindannyian egyedi jelölőgyűrűket kapnak majd (bal lábukra ornitológiai, jobb lábukra színes gyűrűt).
A madarak nagyon jól viselték a helyszínváltozást, két nap múlva már nagyokat repültek a területen, de mindig visszatértek biztos pontjukhoz, a gondozójukhoz.
A repülés gyakorlása közben mellizmaik is megerősödnek.
Gyakorlatilag teljesen fel tudnak készülni a szabad életre.
A fiatal madarak mintegy két hónap alatt képessé válnak az önálló életre, arra, hogy csatlakozzanak vad társaikhoz és teljes értékű egyedeivé váljanak a Dévaványai-Ecsegi puszták túzokállományának.
(Fotó:Czifrák Gábor)
(Forrás:kmnp.hu)
