Vadlúd vonulás

A Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterülete az ország egyik legjelentősebb vadlúd-vonuló és gyülekezőhelye.

 

Az átvonuló fajok döntő többsége (90 %-a) nagy lilik, de a nyári ludak száma is igen jelentős.

 

 Ezekben a napokban 3000-3500 nyári lúd és 26-28 ezer nagy lilik tartózkodik a Biharugrai-halastavakon. 

Ritkább fajok is rendszeresen feltűnnek, esetenként megfigyelhetünk egy-két kis liliket illetve néhány vörösnyakú ludat.

 

 

 

A vadludak napi ritmusa virradatkor kezdődik, amikor napkelte táján elindulnak a környező táplálkozó-területek felé. 

Késő délelőtt húznak vissza a halastavakra, ahol egy néhány órás pihenő után délután újra felkeresik a környező gyepeket, szántókat. 

Esti behúzásuk késő alkonyatkor, sokszor már sötétedés után zajlik. 

 

(Forrás:kmnp.hu)

(Fotó:Bíró István)

A mi városunk felett is vonulnak, ámulattal nézzük őket!

Már előre hallani a hangjukat és aztán legalább 50-70 madár V alakban húznak hol enni, hol vissza a tavakhoz.

:-)

Kis lilik

 A november 17-én lezajlott országos vadlúd-szinkron alkalmával két kis liliket is megfigyeltek a Körös-Maros Nemzeti Park területén található kardoskúti Fehér-tónál.

 

A kis lilik globálisan veszélyeztetett faj, világállománya mindössze 10-13 ezer párra tehető.

 

Európában mindössze 20-30 pár költ Norvégiában, emellett van még egy-egy népesebb állomány Kelet- illetve Nyugat-Szibériában.

 

 

Az egyik öreg, a másik fiatal madár volt. 

Egy 1620 példányos nagy lilik csapatban bukkantak fel, a tó melletti gyepen legelésztek.

 A megfigyelésnek azért van különös jelentősége, mert fiatal példányok rendkívül ritkán jelennek meg ilyen nagy távolságra a fészkelőhelyüktől.

 

(Forrás:kmnp.hu)

(Fotó:Forgách Balázs)

Hegyi billegető

 Telelésre érkező hegyi billegetőket figyeltek meg a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai a kardoskúti Fehér-tónál és a Maros-ártérben.

 

 A hegyi billegető Eurázsia vidékein elterjedt faj, többnyire hegyvidékeken költ. 

Kifejezetten vízhez kötődik, ezért általában gyors sodrású folyók, patakok mentén találkozhatunk vele. 

Táplálékául is a vizek mentén előforduló rovarok, lárvák, csigák (főként vízi csigák) szolgálnak.

 

 

Magyarországon belül elsősorban az Északi-középhegységben, a Dunántúli-középhegységben és a Mecsekben van költőállománya.

 A költőpárok száma 300-600 közé tehető, s a világállományhoz hasonlóan ez is stabilnak mondható. 

(Forrás:kmnp.hu)

(Fotó:Marik Pál)