2026. március 26., csütörtök

Búbosbankák

 Az Európában költő búbosbankák hosszútávú vonulók, ősszel a Szaharától délre eső területekre mennek. Legnagyobb állományaik Dél-Európában és a Kárpát-medence vonalában költenek.

 

Elsősorban a nyílt élőhelyeket kedvelik, ezért itt az Alföldön megfelelő feltételeket találnak a kisebb facsoportokban, folyómenti galériaerdőkben, ahol fák odvaiban fészkelnek. 

 

A faj jellegzetessége a nagy bóbitája, amelyről a nevét is kapta.

 Csőre aránylag hosszú, vékony, tökéletesen alkalmas arra, hogy a rovarokat, férgeket kiszedegesse a rövidfüvű gyepekből, üregekből.

 A párok évente egyszer költenek, fehér színű tojásaikon többnyire a tojók kotlanak, a hímek pedig etetik párjukat. 

A fiókák nevelésében mindkét szülő részt vesz.

 Fészekaljuk 5-8 tojásból áll, de ha elegendő a táplálék, akkor akár 10 tojást is rakhatnak.

 


 

(Fotó:Vasas András) 

(Forrás:kmnp.hu)

 

Vízimadarak

Mostanra már jórészt elmentek a nagy lilikek, s útra keltek a nyári ludak azon példányai is, melyek nem nálunk költenek.

 Megjelentek viszont a bütykös hattyúk és számos récefaj. 

Találkozhatunk barátrécékkel, nyílfarkú, üstökös, tőkés, kanalas és cigányrécékkel, valamint még néhány napig az itt telelő kercerécékkel.

 Közéjük a nagyobb vízfelületeken gyakran vegyülnek sirályok is, melyek közül leginkább sztyeppi, sárgalábú és dankasirályok kerülnek szemünk elé. 

 A hazai vízivilág elmaradhatatlan képviselői, a szürke gémek és a nagy kócsagok, egyre feltűnőbb mennyiségben képviseltetik magukat.

 

Böjti réce


 

 

Nagy godák


 

 

Nagy kócsagok


 

(Fotó:Szél Antal István)

(Forrás:kmnp.hu)

 

Túzokok

Megkezdődik a túzokok nászidőszaka is. 

A Dévaványai-Ecsegi pusztákon igen népes túzokállomány él. 

Itt idén januárban, a legutóbbi szinkronszámláláskor 808 példányt regisztráltak.

 Közülük mintegy 160 az ivarérett kakas, ezek a példányok öltöttek tehát most nászruhát. Lassan elfoglalják megszokott, ősi dürgőhelyeiket.

 


 

(Fotó:Czifrák Gábor)

(Forrás:kmnp.hu)

 

Érkeznek vissza

Tízezres seregélyrajok, bíbicek népes csapatai érkeznek a gyepekre, 

 a vadludak és darvak, északi költőterületeik felé tartva. 

Az apró énekesmadarak kevésbé látványos módon, magányosan, mégis sokszor hasonlóan nagy távolságokat tesznek meg, mint nagyobb testű társaik. 

 

rozsdás és cigánycsukok,

barázdabillegetők, sárga billegetők


 

(Fotó:Balla Tihamér)

(Forrás:kmnp.hu)