2024. július 11., csütörtök

Egerészölyv-fióka :-)

 Dévaványai-Ecsegi puszták részterületén idén is azzal a ritka ténnyel szembesültek a szakemberek, hogy egy parlagi saspár a saját három fiókája mellett egy egerészölyv-fiókát is nevel.

:-)


 

Ez azért rendkívüli jelenség, mert a parlagi sasok számára az egerészölyv zsákmányállatnak számít.

Parlagi sas fiókákat gyűrűztek és az  az egyik fészekben nem kis meglepetés várta őket.

Négy fióka között  melyek közül három parlagi sas volt, egy azonban egerészölyv.

 S hogy miként kerülhetett az idegen madár a fészekbe?

 A szülők minden bizonnyal tápláléknak szánták azt saját fiókáik számára. 

Hogy mégis életben maradt, ráadásul a parlagi sasok fel is nevelték, ahhoz nagyon sok speciális körülménynek kellett összejönnie. 

Ilyesmire ugyanis nagyon ritkán van példa. 




Szerencsés véletlen folytán az egerészölyv fióka sértetlenül került a fészekbe, így amikor később megéhezett, hangosan kérte a táplálékot.

 És itt jön a furcsaság: az egerészölyvek és a parlagi sasok fiókáinak táplálékkérő hangja a megtévesztésig hasonlít egymásra. 

A kinézetük is hasonló, bár az egerészölyvek mérete jóval kisebb. 

A parlagi sas szülők a kérést meghallották, s ugyanúgy kezdték etetni az idegen fiókát is.  


A történet további érdekessége nemcsak az, hogy Dévaványán már tavaly is történt egy ilyen eset, hanem az, hogy ráadásul idén is ugyanaz a parlagi saspár nevel egerészölyv fiókát. 

Csak a helyszínben történt változás, most ugyanis nem a tavalyi fészkükben költöttek, hanem egy másikban. 

Egyszerűen fészket cseréltek egy közelben költő, fiatalabb saspárral. 


Imádom őket! 

:-)


(Fotó:Szegedi Fruzsina)

(Forrás:kmnp.hu)

2024. július 10., szerda

Sztyeppi sirály

 


 A sztyeppi sirályok elsősorban Európa és Ázsia belső területein fordulnak elő.

 

A Magyarországon átvonuló sztyeppi sirályok az Adriai-tenger partján töltik a telet.

 

 A nyár eleji gyülekezéskor csak azok a sztyeppi sirályok jönnek össze a vizes élőhelyeken, amelyeknek valamilyen okból nem sikerült a költésük, illetve amelyek még nem ivarérettek (négyéves korukban válnak ivaréretté). 

Az egyik ilyen gyülekezési helyszín a kardoskúti Fehér-tó, melyben a tavaszi kiszáradás után, május végén ismét lett vízborítás. Ahogy nőtt a vízszint, úgy nőtt itt a sztyeppi sirályok száma is. 

 Június 20-án, a kora reggeli kihúzáskor már 680 példányt számoltunk a tavon.

 

(Forrás:kmnp.hu)

(Fotó: Vasas András)

 

 

Parti fecske

 Mennyit is repülnek a tavaszi vonulás során.

 Nagyon gyorsak a madarak, gyorsabbak mint ősszel, mert aki hamarabb visszatér a fészkelőterületre, az a legjobb élőhelyet és párt tudja választani.




A tiszai parti fecskék 4-5 ezer kilométer távolságra telelnek Kamerun/Csád térségben és két hét alatt tértek vissza a fészkelőterületükre.

 

A két hétből összesen hat napot pihenéssel töltöttek. 

A Szaharán keresztül egyhuzamban olykor 1000 kilométert meghaladó távolságot is repültek, amely után 1-2 nap alatt próbáltak főként vizes élőhelyeken annyi rovart magukhoz venni, hogy a bőr alatti kötőszövetben felhalmozott zsírtartalékkal újabb nagy távolságot repüljenek. 

Ez egy hihetetlen nagy erőfeszítéssel járó folyamat, hiszen tényleges vonulási sebességük átlagosan 620 km/nap volt.



(Forrás: greenfo.hu)