Állatkerti karácsony

Fővárosi Állatkert meglepetéssel kedveskedett

az ott lakó állatoknak.

  Fenyőfák az állatok egy részének önmagában is ajándékot jelentenek, hiszen a takinok és az elefántok magát a fenyőt is elrágcsálják, de játszani is jól lehet a fácskákkal. 

 

Az elefántok fáját a gondozók fel is díszítették zöldségekkel és gyümölcsökkel, és ugyanígy tettek az orangutánok gondozói is.

 

Alighanem a tigrisek is játszani fognak a fenyőfákkal, de ők még külön meglepetést is kaptak jutazsákba csomagolt csirkehús formájában.

 

  

 

 

 

 

 

 

 

 

(Forrás:Fővárosi Állat- és Növénykert)

Erdei szalonka

  Az erdei szalonka szemei az evolúció során egy kicsit a fejtetőre, illetve hátrafelé tolódtak, ezért közel 360 fokban lát. 

 Régen ezért is mondták rá, hogy a szalonka egy olyan madár, akinek minden tollán szeme van. 

Ez a 30–35 centiméter nagyságú madár a rejtőzködő életmódra specializálódott.  

Tollruhája kiváló rejtőszínt biztosít számára, hiszen pont úgy néz ki, mint a hullott levelek az erdő alján.

 

  Az erdei szalonka vonuló madár, Magyarországon leginkább tavasszal és ősszel találkozhatunk vele. 

Ám akad közöttük olyan is, aki nem vonul egészen délre, hanem nálunk telel át. 

 

 

A szalonka elsődlegesen gilisztákkal és rovarlárvákkal táplálkozik.

 

(Forrás:turistamagazin.hu)

 

Vízityúk

 A Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületének vizes élőhelyein sokfelé találkozhatunk vízityúkokkal. 

 

A vízityúk a szárcsánál valamivel kisebb és színezete is eltér, mivel a szárcsák fehér homlokfoltja helyett nála egy piros fejdísz található.

 

A hínárban úszva, vagy sétálva szedi össze táplálékát, ami különböző rovarokból, férgekből áll, bár zöld növényi hajtásokat, esetenként magvakat is fogyaszt.

 

Annak ellenére, hogy alapvetően vonuló madár, az utóbbi évek, évtizedek enyhe telein kisebb-nagyobb számban mindig akadnak áttelelők is.

 

 

(Forrás:kmnp.hu)

30 éves

 ez a pápaszemes pingvin

:-)

1994. december 22-én kelt ki az Amszterdami Állatkertben. 

 

 Mivel életkorához méltatlannak tartja a halért való tülekedést, a gondozók mindig külön odafigyelnek rá, hogy evett-e eleget. 

Amúgy inkább visszahúzódó, zárkózott, ugyanakkor nyugodt, kedves természetű állat, aki nem szeret „balhézni”.

 Egyébként boldog párkapcsolatban él Ricóval, a nála több mint 9 évvel fiatalabb hím pingvinnel.

 

 

(Forrás: zoobudapest.com)

Makov és Dinkelsbühl

 Makov

 

 

 

 Höchstadt - Gerome és a párja nem volt a fészekben.

Dolmányos varjú

 A Körös-Maros Nemzeti Park Csanádi puszták részterületét járva gyakran nagyon érdekes történésekre figyelhetünk fel. 

Ilyen például az, amikor egy nagytermetű sast a nála jóval kisebb varjúfélék kergetik, üldözik. 

Dolmányos varjak, vetési varjak vagy éppen szarkák. 

Rájuk kifejezetten jellemző, hogy a náluk jóval nagyobb sasokat zaklatják.

 

 

A levegőben nem jelentenek rájuk kifejezetten veszélyt a sasok, azonban a fészkeikben lévő fiókákat, vagy a még ügyetlen, de már kirepült fiatal varjakat könnyűszerrel levadászhatják. Valószínűleg ebből adódik, hogy pimasz csipkelődéssel, folyamatos zaklatással igyekeznek elhajtani a területükről a hatalmas ragadozókat.

 

 A sas által elejtett zsákmányra potyalesőkként jelennek meg a varjak.

 

Igyekeznek minden tőlük telhetőt megtenni, hogy minél több maradék juthasson nekik, ezért addig zaklatják a sast, amíg az inkább távozik.

Igazán látványos természeti jelenet, ahogyan a sas mellett eltörpülő dolmányos varjú lapulva odaoson a sas mögé és csőrével csipkedi, húzogatja a faroktollait. 

:-)

 

(Forrás:kmnp.hu)

 

Egerészölyv-fióka :-)

 Dévaványai-Ecsegi puszták részterületén idén is azzal a ritka ténnyel szembesültek a szakemberek, hogy egy parlagi saspár a saját három fiókája mellett egy egerészölyv-fiókát is nevel.

:-)

 

Ez azért rendkívüli jelenség, mert a parlagi sasok számára az egerészölyv zsákmányállatnak számít.

Parlagi sas fiókákat gyűrűztek és az  az egyik fészekben nem kis meglepetés várta őket.

Négy fióka között  melyek közül három parlagi sas volt, egy azonban egerészölyv.

 S hogy miként kerülhetett az idegen madár a fészekbe?

 A szülők minden bizonnyal tápláléknak szánták azt saját fiókáik számára. 

Hogy mégis életben maradt, ráadásul a parlagi sasok fel is nevelték, ahhoz nagyon sok speciális körülménynek kellett összejönnie. 

Ilyesmire ugyanis nagyon ritkán van példa. 

Szerencsés véletlen folytán az egerészölyv fióka sértetlenül került a fészekbe, így amikor később megéhezett, hangosan kérte a táplálékot.

 És itt jön a furcsaság: az egerészölyvek és a parlagi sasok fiókáinak táplálékkérő hangja a megtévesztésig hasonlít egymásra. 

A kinézetük is hasonló, bár az egerészölyvek mérete jóval kisebb. 

A parlagi sas szülők a kérést meghallották, s ugyanúgy kezdték etetni az idegen fiókát is.  

A történet további érdekessége nemcsak az, hogy Dévaványán már tavaly is történt egy ilyen eset, hanem az, hogy ráadásul idén is ugyanaz a parlagi saspár nevel egerészölyv fiókát. 

Csak a helyszínben történt változás, most ugyanis nem a tavalyi fészkükben költöttek, hanem egy másikban. 

Egyszerűen fészket cseréltek egy közelben költő, fiatalabb saspárral. 

Imádom őket! 

:-)

(Fotó:Szegedi Fruzsina)

(Forrás:kmnp.hu)

Sztyeppi sirály

 

 A sztyeppi sirályok elsősorban Európa és Ázsia belső területein fordulnak elő.

 

A Magyarországon átvonuló sztyeppi sirályok az Adriai-tenger partján töltik a telet.

 

 A nyár eleji gyülekezéskor csak azok a sztyeppi sirályok jönnek össze a vizes élőhelyeken, amelyeknek valamilyen okból nem sikerült a költésük, illetve amelyek még nem ivarérettek (négyéves korukban válnak ivaréretté). 

Az egyik ilyen gyülekezési helyszín a kardoskúti Fehér-tó, melyben a tavaszi kiszáradás után, május végén ismét lett vízborítás. Ahogy nőtt a vízszint, úgy nőtt itt a sztyeppi sirályok száma is. 

 Június 20-án, a kora reggeli kihúzáskor már 680 példányt számoltunk a tavon.

 

(Forrás:kmnp.hu)

(Fotó: Vasas András)

 

 

Parti fecske

 Mennyit is repülnek a tavaszi vonulás során.

 Nagyon gyorsak a madarak, gyorsabbak mint ősszel, mert aki hamarabb visszatér a fészkelőterületre, az a legjobb élőhelyet és párt tudja választani.

A tiszai parti fecskék 4-5 ezer kilométer távolságra telelnek Kamerun/Csád térségben és két hét alatt tértek vissza a fészkelőterületükre.

 

A két hétből összesen hat napot pihenéssel töltöttek. 

A Szaharán keresztül egyhuzamban olykor 1000 kilométert meghaladó távolságot is repültek, amely után 1-2 nap alatt próbáltak főként vizes élőhelyeken annyi rovart magukhoz venni, hogy a bőr alatti kötőszövetben felhalmozott zsírtartalékkal újabb nagy távolságot repüljenek. 

Ez egy hihetetlen nagy erőfeszítéssel járó folyamat, hiszen tényleges vonulási sebességük átlagosan 620 km/nap volt.

(Forrás: greenfo.hu)

2024.01.27.

Éjjel a fészekben.

Dinkelsbühl

Gögglingen

Makov